Sok közös dolog van a férjemben és bennem, az egyik igen apró tény, hogy mindketten nagyon szeretjük a húskenyeret. Mindketten sajnáltuk, hogy itthon kiment a divatból a húskenyér. Német területeken népszerű és nagyon közkedvelt húskészítmény (Fleischkase, Leberkase), ami gyerekkoromban itthon is kapható volt, aztán nyomtalanul eltűnt. Aztán tavaly a TOP LISTA GASZTRONOMIA 2010 nevű magazinban a hentesek összefoglalójánál, belefutottam a Czimer és Fiai, Biatorbágyi hentes üzemébe, akik készítenek még húskenyeret. Már akkor elhatároztam, hogy mivel nincsen messze tőlünk egyszer elmegyek oda és megnézem mit is tudnak. De valahogy nem úgy jött ki a lépés és csak most jutottam el. A neten kerestem rájuk és nem sokat találtam róluk, csak annyit, hogy szuper hely meg a címüket. Ez elég volt ahhoz, hogy elinduljak. Ha én ezt tudom, hogy milyen csoda helyre tévedek, dehogy várok én mostanáig. Alapvetően egyszerű odatalálni, de én elfelejtettem magammal vinni a házszámot csak az utca volt meg, de mint kiderült mindenki ismeri Bián (Biatorbágyon) ezt a helyet.  Egy családi ház szerű helyet képzeljetek el, az emberek akik útba igazítottak mondták, hogy csak nyugodtan menjek be és egészen hátra az udvarban találom a boltot.

 

Amikor beléptünk, mert ketten mentünk, Zsimb is elkísért. Nekem szegezték a kérdést, hogy husit kérek-e. Elég bután néztem rájuk, mert persze azért jöttem a henteshez, hogy husit vigyek haza. Mint kiderült a tőke húst hátulról hozzák, amit egy hentes akkor a kívánságoknak megfelelően és mennyiségben darabolja és onnan hozzák előre (sertés és marha húst tartanak). Soha nem vettem még úgy húst, hogy nem látom mit veszek. De egyszer élünk alapon, kértem. Egy deka csalódás sem ért, nagyon friss és szép húst kaptam. A másik kérdést Zsombi kapta, hogy kér-e virslit? Hát kért. Mint kiderült, innen gyerek nem távozik úgy, hogy ne majszolna el egy virslit. Zsimb olyan gyorsan megette, hogy kért még egyet, kapott is és azt is megette. :)
Na és a jövetelünk célja, a húskenyér. Igen van, és igen finom. Két félét vettünk, simát és sajtosat. Nagyon nagyon finom, már el is fogyott. Hatalmas volt az öröm itthon, hogy sikerült szerezni húskenyeret és nem is akármilyet. Vettünk kóstolóba párizsit, májast és persze virslit is, mert jól vizsgázott a Zsimbi teszten. Minden nagyon finom volt. Azt hiszem sokszor fogunk még ellátogatni ide, mert olyan kincs lelőhelyet találtunk, ami megéri az utat.
Nagyon népszerű a hely, mert ahogy a sorban állók beszélgetéséből kivettük a sorban állás itt nem ritka dolog. A minőségre még mindig nagyon vevők az emberek.
Örülök, hogy megtaláltuk!
 

NYITVA TARTÁS (Hosszú ebéd idő van)

CÍM: Biatorbágy, Nagy u. 65., 06 23 310 302

A bejegyzés trackback címe:

https://mazsakonyhaja.blog.hu/api/trackback/id/tr1002693830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tytyke 2011.04.11. 14:43:42

:D Dejó! Én is Czimer vagyok, de őket még nem ismerem :) Na, majd ha egyszer arra járunk :)

Mazsom · http://www.mazsakonyhaja.blog.hu 2011.04.12. 13:44:16

Feltétlenül, nézz be hozzájuk. Ha hús, akkor mi hozzájuk megyünk. Éljenek a Czimerek!

Banó Józsefné 2013.03.28. 14:19:30

Mi Biatorbágyon laktunk, most már Érden, de mindig átmegyünk vásárolni.
Telefonon leadom mit szeretnék és mikor megyek érte.
Félre is teszik a Húrkát és sütnivaló kolbászt, mert csak Szerdán lehet kapni.
Mindenkinek ajánlom, ha minőséget és jót akar megéri a fáradtságot itt vásárolni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása